Ősi székely-magyar rovásírás.

 

Bevallom a címben említett ősi írásmódunkról, alig tudtam valamit az elmúlt időkig. Legfeljebb annyit, hogy létezett ilyen és nagyjából pontot is tehetek ennek a gondolatnak a végére. Az hogy a témával komolyabban is foglalkozzam, az eszembe sem ötlött. Elvégre egy letűnt kor csaknem elfeledett írásmódjáról van szó, ami ugyan a miénk, (magyaroké) de teendő ez ügyben csak a kutatók körében akadhat. Gyakorlati haszna nincs és ugye a mai gyakorlatias és anyagelvű világunkban, nem nagyon fordít az ember haszontalanságokra időt???

 

Ha csak, rá nem eszmél a jámbor halandó, mint pl. én is, hogy pontos megírt forgatókönyv szerint el akarják venni magyarságunkat, és be akarják tiltani nemzetünket. Persze ez az utóbbi mondat egy külön cikk anyaga, így most ebbe nem mennék bele. E kijelentésemben most két eset lehetséges, ezt az állításomat vagy elhiszi a tisztelt olvasó, vagy utána jár e sorok valóságtartalmának. Nos én az utóbbit javaslom, mert az lesz csak igazán hiteles és megdöbbentő is egyben.

 

Nos térjünk vissza a rovásírásra. Azt mondtam, hogy bennem normális körülmények között semmilyen heves érzelmet nem váltott volna ki az a tény, hogy valaha volt egy egyedi jelrendszeren alapuló írásmódunk, ami magyar, illetve hun, az-az szkíta.

 

 Legrégibb rovásírásos emlékeink úgy 7500 évesek, de az sem kizárt, hogy ennél régebbiek is vannak Tényszerűen az- az igazság, hogy mi már régen olvastunk és írtunk, amikor nyugat Európában embertársaink még a fákon ugráltak. Ezzel a mondattal természetesen nem kívánok egy népet sem lenézni, de a történelmi tények ezt támasztják alá. Gondoljunk bele, még se híre, se hamva nem volt az egyiptomi piramisoknak, amikor a szkíták (ma már genetikailag bizonyított, hogy a szkíta hun, avar magyar, egy és ugyan az a nép) ezt az írás-olvasás módot alkalmazta. Még egy érdekesség, a szkíták körében nem csak a legfelsőbb vezetői réteg bírta az írás-olvasás tudományt, hanem az egyszerű átlagember is. Erre bizonyítékok azok a rótt botok melyeket pásztorok és egyszerű emberek készítettek.

 

Az is tény, hogy az 1800-as években az egyiptomi hieroglifákat a székely-magyar rovás ABC segítségével sikerült csak megfejteni. A tudományos kutatások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez az írásmód az ősírás és minden eddig ismert írásmód, ami jelenleg ismert a földön az bizony a székely- magyar rovásírásból fejlődött ki. A nemrég felfedezett boszniai Nap Piramisban ugyanis két magyar rovásírás kutató Szakács Gábor és hitvese Friedrich Klára felfedezet a piramis üregeiben rovásírásos jeleket, melyekből 21- et be tudtak azonosítani, ami tökéletesen megfelel a székely-magyar rovás ABC betűinek. Maqa a piramis korát úgy 10-12 ezer évre taksálják a kutatók.

 

Ennek okán feltételezhető az is, hogy a benne talált rovás jelek is hasonló korból származhatnak. Persze ez még csak feltételezés egyelőre, mert még nem tart ott a kutatómunka, hogy ez bizonyított is lenn, Hisz valljuk be azok a jelek később is odakerülhettek, de a későbbi kutatások akár még az odakerülés pontos időpontjára is választ adhatnak. Egy azonban tény a boszniai Nap Piramisban Szakács Gáborék, akik a legelismertebb rovásírás szakértőink közé tartoznak bizony azonosítottak 21 rótt betűt, ami megegyezik a mi rovásírás jeleinkkel.

 

Tehát valami olyan kulturális örökség birtokosai vagyunk, amit bármely más nép megirigyelhet tőlünk. A cirill betűket a mai napig büszkén használják a szerbek, görögök, oroszok, hát miért ne lennénk mi is büszkék valamire, ami csak a miénk, magyaroké. Persze először talán arra kellene büszkék lennünk, hogy magyarok vagyunk és akkor ez a kérdés már nem is lenne kérdés. A magam részéről nemzeti elkötelezettségemnek tekintem, hogy minél több emberrel ismertessem meg a rovásírás tudományát. Ennek érdekében az ország számtalan pontján fogok tartani rovásírás-olvasás tanfolyamokat. Bízva abban, hogy újra élővé tesszük saját országunkban ezt az ősi ABC formát, és talán eljön annak az ideje is, amikor az iskoláinkban ugyan úgy, mint a szerbeknél, görögöknél, oroszoknál kötelező tananyag lesz a saját ősi ABC-k ismerete.

 

Ezen gondolatok jegyében bátran invitálom a tiszakécskei érdeklődőket, hogy jöjjenek el arra a tanfolyamra melyet rövid időn belül az önök városában szervezünk. Csupán három alkalommal fogunk találkozni, és a harmadik alkalom végére garantáltan mindenki meg fog tanulni ősi székely-magyar ABC-vel írni és olvasni.

 

Tiszakécske, 2009-10-10                                                  Zsigó Viktor

                                                                                /nemzetébresztő munkás/

                                                                                /rovásírás-olvasás oktató/