A magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Akárhogy is, Nobel-díjasaink és világhírű feltalálóink méltán öregbítik hazánk hírnevét. Arról nem is beszélve, hogy egyik nép sem adott annyi szentet a világnak, mint mi. 

A magyarság sok mindennel ismertette meg a világot, amiket a mai napig használ az emberiség.

Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest. Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak. Ezek révén egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Sokaknak talán meglepő, de ezek az adatok éles ellentétben állnak „hivatalos” történelmünkkel. A genetikai vizsgálatok ugyanis egyáltalán nem igazolják se „finnugor”, se „török” eredetünket. Azért nem, mert mi nem vagyunk se finnugorok, se törökök, és a genetika a finnugorizmussal és a turkológiával ellentétben valódi tudomány.

A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)

"2000-ben, a világ egyik legelismertebb szakfolyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól:
     A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. 
    A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége. (forrás: Tóth Imre: Génjeink) 

Wilder Penfield (1891-1976) -a montreali McGill Egyetem kiváló professzora- 

A 60-as években a kaliforniai egyetemen a Rockefeller alapítvány megbízásából kutatásokat végzett azzal a céllal, hogy az emberiség génállományában domináns géneket keressenek. Olyanokat, amelyek a többit képesek elnyomni, vagy azok fölé emelkedni és az emberi személyiséget és képességeket meghatározni. Két ilyen gént találtak. Egyik a semita, melynek képviselői a zsidók. A másik meghatározás úgy szól, hogy legjellemzőbb képviselői a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport.

Az egyik csoport elnyomó, a másik felemelő képességekkel rendelkezik. A magyarság soha nem volt képes más népek elnyomására. Nem volt célja, hogy leigázzon és elfoglaljon másoktól területeket, hogy kiirtson ezért egész nemzeteket. A magyarság alapvető képessége és feladata más népek felemelése. A múltban ez nem jelentett problémát. A jövőben őseink útját járva, az ő példájukat kell követnünk! (Forrás: Magyarságtudományi Intézet, Dr Árkay László: A rejtélyes magyar gén) 

A”bőség kosarából” kiválasztva ismerjenek meg egy magyar feltalálót:

Verancsics Fausztusz (1551-1617) polihisztor és feltaláló, neve alig ismert, pedig a sokoldalú és zseniális feltaláló világhírű is lehetett volna. Találmányai, rajzai igencsak emlékeztetnek Leonardo da Vinciéra.Verancsics olyan technikai újításokat és találmányokat eszelt ki, melyek később széles körben elterjedtek. Szerkezeteihez készített rajzai azért is értékesek, mert több száz év múlva is jól kivehetők, egyértelműek. Találmányai és fejlesztései közül néhány: ejtőernyő, tűzóra, libegő, markológép, szélturbina, szélmalom, vízimalom, taposómalom, hengermalom, sajtoló, búzamosó, lánchíd, ötnyelvű (latin-olasz-német-dalmát/horvát- magyar) szótár, stb. 1579 ben Fausztuszt a töröktől fenyegetett veszprémi vár kapitányává nevezik ki. 1598-ban egyházi pályára lép, Rudolf császár csanádi püspökké nevezi ki, egyúttal a királyi tanács tagja lesz, majd a sági prépostságot is megkapja. (forrás: www.feltalaloink.hu)

A szervezők nevében: Szöllősi János