Talán nem is tudjuk, milyen hatalmas kincs az anyanyelvünk és a magyar gondolkodásunk, melyre hazai és külföldi tudósok, nyelvészek írásai által szeretnénk felhívni figyelmüket.

 

„… csakhamar átláttam azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja…"       (Berzsenyi Dániel)

A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei néhány évvel ezelőtt számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták a világ összes élő és holt nyelvét. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség közös nyelvének elemeiből, az úgynevezett ős-etimonokból. A vizsgálat eredménye megdöbbentette a tudósokat is. Azt találták ugyanis, hogy az angol nyelv 4, a latin 5, a héber szintén 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrit 12, az ős-török 26, a magyar nyelv pedig 68 százalék ős-etimont tartalmaz!

 

A magyarul is beszélő Sir John Bowring (1792-1872) nyelvtudós a következőket írja az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában:

"A magyar nyelv messze áll magában. Egészen sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem eposzát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, amelyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak.

 

Ezzel szemben a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke. Amit tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, éppen úgy, mint az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították el, vagy emelték fel a templom tetejéig. A magyar nyelv eredetisége még ennél is sokkalta csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni, annak is az első tételét: "Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Isten, s az Isten vala az Ige!"

 

 

Dr. Baráth Tibor /Ausztrália/  A Magyar népek őstörténete c. három részes könyvében bebizonyítja, hogy az egyiptomi hieroglifák pontosan csak a magyar nyelv ismeretében fordíthatók le, tudniillik ezen a nyelven íródtak. Ha ez így van, akkor egyértelmű, hogy Kr.e. 3.000 körül ezen a területen magyar nyelvet beszélő népek éltek. Ez igaz a mai Egyiptom területére, illetve a Nílus kanyarulatától nyugatra fekvő területekre, ahol a fekete bőrű, de nem negroid vonásokkal rendelkező kusok éltek. Talán nem véletlen, hogy sok régész  magyarul tanul, még akkor is, ha ezt halálra hallgatják.

 

Az emberiség bölcsőjének Sumert tartják. A külföldi nyelvészek figyelmeztetik magyar kollégáikat, hogy ez a sumer nyelv nagyon hasonlít a mai magyar nyelvhez. A ragozása, amely,  megkülönbözteti a többi nyelvtől, szinte teljesen megegyezik és a szavak azonossága is feltűnő. Európa szinte valamennyi országában van Sumer Intézet, Magyarországon természetesen nincs. A Sumer nyelv kb. 3000 szava szinte teljesen megegyezik a mai Magyar nyelv szavával.

 

”A magyar nyelv az Árpádok korában olyan zárt, gazdag, egész, hogy sok-sok ezer éves múltja kellett hogy legyen. Ez annyit jelent, hogy a magyar nép előde is sok ezer éven át szoros népi egységben élt, nyilván saját hazájában” – írja László Gyula a Magyar Őstörténeti Tanulmányok (Akadémia Kiadó) című művében.

 

Egy Németországban élő nyelvkutató - Lange Irén - forradalmian új nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak kérdését. Nem az egyes szavakat, nyelvi elemeket boncolgatja, hanem összességében nézi a magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét. Az információkat fontossági sorrendben közöljük; például a nevek írásánál először a családnév van, mint ritkább megnevező szó, és csak utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésű szó. Nyelvünk figyelem-elterelő; belső logikája olyan, hogy az egyértelmű dolgokat meg sem említjük: legfeljebb különleges esetekben utalunk rá. A nemiséget egységesen szemléli; a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja. Egységként fogja fel az olyan dolgokat, amelyekből több van (pl. köröm, haj, szőr). A páros szerveket is egyként kezeli, ezzel a dolgok végső célját, biológiai funkcióját ragadja meg, és nem a szemmel látható felületes benyomást.(forrás: http://magyarnyelv.lap.hu/)

 

Létezik egy segédtudomány, amely a nagyvilágban fennmaradt ősi földrajzi elnevezéseket gyűjti, vizsgálja, és veti össze a Kárpát-medencében előforduló település-, hegy-, tó-, és folyónevekkel. Ez a tudomány a Tamana, amelynek művelői több mint negyvenmillió földrajzi adatot dolgoztak fel az elmúlt években és ami Dr. Vámos-Tóth Bátor (1928-2006) magyar kutató nevéhez fűződik. A vizsgálatok eredménye ebben az esetben is megdöbbentő, hiszen az adatok szerint Földünkön Afrikától Japánig, Ázsiától Amerikáig mindenütt szinte hemzsegnek a magyar nyelvű földrajzi elnevezések. A világ 190 országából és térségéből összegyűjtött mintegy 8.000 földrajzi, törzsi név került elemzésre szerkezeti felépítésük  tekintetében. (forrás: http://web.telia.com/~u94402287/index.htm)

       Ove Berglund, svéd orvos, és műfordító a magyar nyelvet „az emberi logika csúcstermékének” tartja. (forrás: Magyar Nemzet, 2003.XII.2.)       Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (forrás: Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

 

       George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."

     Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos

nyelvtan megalkotója is volt, mondta: "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." (forrás: www.demokrata.hu (2009.V.16.))

 

Egyre több idegen szó torzítja el nyelvünket, gondolkodásunkat. Tegyünk a magyar nyelvet és gondolkodást rontó idegen szavak ellen! Az nem lehet kifogás, hogy ezt vagy azt az idegen szót már úgyis átvette a magyar nyelv. Ha van a szónak magyar megfelelője a szótárban, akkor azt használjuk! Minden idegen szó gyilkos koporsószög a magyar nyelvben!