Ahhoz, hogy meghamisított történelmünkbe bepillantást nyerhessünk tudósok, régészek, nyelvészek, néprajzosok, antropológusok, és népzenei kutatók műveit kell átlapoznunk.

   

 Istállóskőnél 33 ezer éves finoman megmunkált nyílhegyek kerültek elő, melyek 25 ezer évvel megelőzik az Európában máshol talált hasonló leletek korát.
    Ságvár-Lukasdomb-i ásatás során a későbbi szerszámok előfutáraként egy majd 20 ezer éves kapát találtak a régészek.
    Lovas határában egy máig egyedülálló őskori festékbánya látható, melynek kora 11 ezer év. (forrás: Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon)

   

 Létezik egy úgynevezett nyelvdugós hosszú furulya, amelyik egyedül csak a Kárpát-medencében fordul elő. A legrégebbi példánya 35 ezer éves. A Dunántúlon ma is készítenek hasonlókat. (forrás: Kozák József: Síppal dobbal. Turán 1999/2)H. Würm kutató igazolta hogy a Kárpát medencében a gabonafélék kinemesítése az őscirokból az Kr.e. 6.000 - ben már befejeződött. Tarcal, Tokaj, és Csitár határában a gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat előállító kőipartelepeket tártak fel. Ernst Sackur jezsuita atya a " Die Clunyeesenser c. könyvében, (Halle 1894.) írja, hogy a Cluny bencés szerzetesek a gabonatermesztést a Kárpát-medencében élő magyaroktól tanulták meg, s ezzel tették a gabonatermelést általánossá Európában.

 

A civilizációt forradalmasította a kerék feltalálása. A kerék felhasználásával készült első kocsi is a Kárpát-medencéből származik. Az első kocsik lelőhelyei, Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejük Kr.e. 2.000. (forrás: Forray Zoltán Tamás: A kerék ősmagyar eredete. Toronto, 1997)

 

A paleolitikumtól kezdve világviszonylatban az első és legősibb a Körös-menti kultúra. A Körös-Starcevo műveltségről a világ minden egyetemén tanítanak, kivéve hazánkat. Az emberiség egyik legkorábbi írásos emléke is ebből a műveltségből származik. Az erdélyi Tatárlakán Torma Zsófia (1840-1899) kiváló régész által talált, írásjeleket tartalmazó agyagkorongok mintegy hétezer évesek, legalább ezer évvel előzik meg a legkorábbinak tartott mezopotámiai leleteket.

 

Gordon Childe és Fritz Scachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, hogy az Európai népek tanítómesterei a Kárpát medencei Scythák (szkíták) voltak.
Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:

 

"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik." Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből való.

 

1955-ben, a Tatabányai szénmedencéhez tartozó Környén a régészek egy Kr. előtt 1.200-ból származó fémöntődére bukkantak, ahol bányászok, kohászok, fémfeldolgozó iparosok, ötvös mesterek éltek. Fémanalízis kimutatta, hogy a híres várnai aranytemető anyaga, ahol egy sírban több kiló aranytárgyra is bukkantak erdélyi aranybányákból származnak. (forrás: Magyar Szemle. 1999. aug.)

 

Az ókori íróktól hasznos adatokat tudunk meg, hiszen náluk már Kr.e. 700-tól találunk információkat a Kárpát medence történelmére vonatkozóan:
        Herodotos (Kr.e. 484 - 406) akit a történetírás atyjának is neveznek, azt írja IV. könyve 48. bekezdésében, hogy "Szkítaország legnagyobb folyója az Ister (IsterGam-Esztergom) (Duna). Továbbá közli, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas (Tisza) és az Agatirs Scytha törzsektől Erdélyből pedig a Maris (Maros)"
        A Scytha és a Hun nép azonosságát igazolta AGATHIAS (szül. kr.e. 301.)
könyve 154. oldalán, hogy "Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson belül laknak Scytháknak vagy Hunnusoknak neveztetnek. "
         

 Ptolemaus Claudius (kr.e. 138 - 18O) III. könyve, 5. fejezet, 19 oldalán írja, hogy
”A Scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, akik mind testvérek.”
        Hippocrates (kr.e. 456 - 366.) szerint Európában él a Szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak (jász), hunnusoknak és avaroknak is neveznek....

 

Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a scytha (szkíta), hun, avar, magyar azonosság. Ezt a nemzeti öntudatot a Habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetőinek tették meg Paul Hunsdörfer-t és Joseph Budenz-et, akik egyetlen szót sem tudtak magyarul, de bevezették a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen az elnyomóinknak, úgy a Habsburgoknak, mind a muszkáknak (oroszok), s később a mai kommunistáknak mindez egyaránt megfelelt, mert tudták, hogy az a nemzet melyet megfosztanak nemzeti öntudatától, és megtörik büszkeségét, annak elroppantják a gerincét, melyet az ősi múlt ismerete biztosít számára, így a nemzet könnyebben elnyomható, félrevezethető és kihasználható lesz.

 

A finnugor elmélet abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez immáron 150 éve, a magyar lakosság pénzén. A világon már mindenki tudja, hogy a finnugor elmélet hazugság, a finnek is átírták a történelemkönyveiket 2003-ban, de a mi gyerekeinknek még mindig ezt tanítják! (forrás: Kolzsvári G. Endre életműve, www.hazankert.com)
 
Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont: Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és hivatalosan elfogadott tény hogy a szkíta eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.