Tatár József (2010. november 16): Nemzetegyesítés.

A mesterségesen kialakított „világválság” célja a globalizációnak mindeddig ellenálló közösségek felszámolása. Ennek elleplezése érdekében inkább azokat a problémákat erőltette a tömegkommunikációban, amelyeket az ő – áldatlan - tevékenysége okozott, vagyis amelyeket célja elérése után kezelni képes. A lakosság természetesen olyan megoldást keres, amivel minél egyszerűbb módon, kockázatmentesen tudja átvészelni a rá kirótt terheket. A megoldást éppen ezért felülről várja, vagyis egyszerű kényelmi szempont miatt kiszolgáltatja magát a pártpolitikának, azaz a jelenlegi magyar valóságnak.
A jelenlegi – gerjesztett - szociális problémák keletkezésének az oka, hogy egy adott történelmi korszakban a lakosság meghatározó részét hatalmi eszközökkel elszigetelték addigi önfenntartó életformájuktól, természetes létszükségletüknek teljes vagy részleges fenntartásától, és belekényszerítették egy olyan elosztórendszerbe, amely a legapróbb részletekig leszabályozta a hétköznapi életüket, vagyis az egyén a mindenható piac részévé degradálódott. Gondolkodása, értékítélete, társadalmi kapcsolatrendszere arra a torz rendszerre épül, amely látszólag a teljes egyéni szabadság felé tereli, ugyanakkor a legteljesebb kiszolgáltatottságban tartja. Teljesen természetes hogy a generációk óta ebbe a struktúrában élő, ebben gondolkodó lakosság a szociális problémáinak megoldását nem abban látja, hogy visszatér a természetes környezetéhez autonóm gazdasági és családi rendszereket, hozz létre a piac diktatúrájával szemben.
Egyik legfontosabb dolgunk lenne megteremteni a közösségi értékmérőket, a közösségi csereszközöket.

---

  Tájékoztató a 2010.november 09.-i előadásról:

 Szántai Lajos magyarság és műveltségkutató Árpádházi királyainkról tartott átfogó történeti ismertetőt, kiemelve Atilla nagy-királyunk szerepét. Nem sok híradásban szerepel, hogy maga az „Árpádházi” megnevezés -legyen az bármely tetszetős-, de komoly megtévesztésre ad lehetőséget. Ezt a megnevezést az 1890-es évek tájékán (az erőteljes Habsburg megtévesztések tananyagba olvasztásának kezdetén) hozták köztudatba. Előtte a magyar társadalom minden szintjén –a kunyhótól a palotáig- Turul Nemzetségől vagy Nimród Nemzetségéről beszéltek. Árpád-házi királyokról szólnak a tananyagok, pedig Árpádnak is volt atyja: Álmos. Álmos apja Előd, Előd apja Ügyek, Ügyek apja Ed, Ed apja Csaba királyfi. Csaba királyfi apja Atilla.
Atilla minden hunok nagy királya volt, a mai Kamcsatkától Portugáliáig terjedő területen, ez pedig az akkor ismert világ szinte egésze.
A magyar nemzet szent uralkodó dinasztiája Atilla személyében indult útjára, akit a Képes Krónika híradása szerint a 400. évben választottak királlyá, így őt tekintik a magyarok első királyának. A Turul nemzetség történetében három fejezetet különböztethetünk meg. Az első korszak Atilla uralkodásától indul, majd a Turul nemzetség elhagyja a Kárpát-medencét. A második szakasz Álmos és Árpád nagyfejedelemmel indul, akik visszavezetik a nemzetet Atilla örökébe. Ez a kor István koronázásáig tart, majd ezután következik a királyok kora, ami 1301-ig tart, II. András haláláig.
És bármilyen hihetetlen Atillának is volt apja: Bengedúz, és ez az ősi vérvonal követhető Nimródon keresztül Noé-ig. Nimródról, mint mitikus alakról, a nagy vadászról, az égi és földi tudás birtokosáról, az Orion csillagkép megszemélyesítőjéről sokat lehet olvasni (a csillagok csak lakóhelyei a meghalt királyoknak, kik haláluk után a csillagok közé költöznek, isteni rangot kapnak), de valójában ki volt Nimród? Nekünk magyaroknak ez azért fontos, mert gestáinkban felbukkan Nimród, (Nimrud, Ménrót), mint Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
A Képes Krónika is Emese álmáról, melyben Álmos nemzetségét visszavezeti Nimródig: „ez Hunor, ez Nimród, ez Thana, ez Jáfet, ez Noé fia volt

---

Tájékoztató a 2010.november 05.-i előadásról:

Csepin Péter úti beszámolója a Kazahsztáni (Kazakisztáni) közel 7000 km-es lovas útjukról humoros formájában is megmutatta a hallgatóságnak az emberben lévő igazi erőt. Az erőt, mely a hittel és akarattal párosulva legyőz minden akadályt. Péter az ősi hagyományokat megéli a mindennapjaiban, mind a kazak sztyeppen, mind a bakonyi lovas poroszkálásai közben.
A büszkén viselt magyar bajusz fölött a kor magyar divatja szerint borotválják fejüket, csak az üstököt meghagyva.
2003-ban, a Rákóczi évfordulón korhű katonaviseletben és fegyverekkel a derekukon Várpalotáról ellovagoltak Rodostóba és vissza, 2006-ban Santiago de Compostellába és Portugáliába zarándokoltak, 2007-ben körbelovagolták a történelmi Magyarország ezeréves határait, 2008-ban pedig a Csepin kapitány által kezdeményezett mozgalom keretében Szalka Balázs társaságában június 4-én, a trianoni országcsonkítás évfordulóján emléktüzet raktak a Mura mentén, az ezeréves határon.
Az íjfeszítő népek testvériségének gondolatával ma is él az ősemlékezet, hogy a Kazak sztyeppéktől a Nagy-Alföldig húzódó végtelen puszta minden népe Atilla leszármazottja, akár Szkíták, akár Hunok, akár Turkok, akár Kunok, akár Magyarok.
 Az utat korhű történelmi magyar viseletben tették meg kazak lovak hátán. Az úton történelmi helyeket érintettek. Isszik kurgántól az Aranyember sírjától indultak Oroszországon, Ukrajnán és a Erdélyen keresztül tértek haza az Eger melletti Ószajlánál található, a hagyomány szerint Atilla sírjaként számon tartott kurgánhoz.

 

---

 

Tájékoztató az október 26.-i előadásról: 

Az előadás első részét Stinner Ferenc a Horgász Egyesület elnöke tartotta a Holtágról a benne élő halakról, és a horgászatról.
A holtág létrejöttéről, kialakulásáról pontos feljegyzések nincsenek. Egy katonai célt szolgáló, az 1700-as évek végén készült térképen a Tiszakécskei Holt-Tisza már, mint lefűződött holtág lett ábrázolva és térképezve. A korabeli információk alapján az a következtetés vonható le, hogy a mederrész a XV.-XVI. században vált el a jelenlegi folyómedertől. A Tisza árvízvédelmi töltésrendszerének megépülésével (1866-1895) az összegyűlő belvizeknek nem volt befogadója, így – többi holtághoz hasonlóan – a belvízvédekezés során a belvizek tározási feladatát is ellátta.
A másik fő hasznosítási mód a halgazdálkodás volt. Emiatt a keresztgátakkal (1960-ban) több tóegységre bontották a holtágat. Az 1970-es években a vízforgalom javítása és a lehalászás megkönnyítése érdekében a holtág tengelyében vezérárkot alakítottak ki, mely a mára már beiszapolódott. Jelenleg az I. holtág kivételével lehet horgászni.
A Holtág-rendszerek műszaki adatai: hosszuk: 9960 m, területük: 102 ha, átlag szélességük: 147 m, átlag vízmélységük: 0,7 m.
A holtágak vízszintjének szabályozására, a káros belvizek lecsapolására a Foktoroki csatorna szolgál.
1981-től a megépült kísérleti szennyvíztisztító telep tisztított vizének befogadója volt a holtág. Az 1994-től nem vezetnek tisztított szennyvizet a holtágba.
1986-ban nagyszabású fejlesztési terv készült a holtág teljes átalakítására. Versenypályát és további üdülőterületeket terveztek a holtágra. De ez a terv sajnos nem valósult meg.
A Horgász Egyesület bérli az Önkormányzattól a négy Holtágat. A saját jegykiadás, a halőrzés és telepítések, szelektáló és állománymentő halászás, a part tisztán tartása, a versenyszervezések komoly feladatot jelentenek a tisztségviselők és napi munkát végző halőrök számára. A taglétszám meghaladta a 600 főt. Két csapatuk versenyezhet a megyei élvonalban. Éves szinten több mint tíz meghívásos és saját egyesületi verseny mellet külön versenyeket rendezünk gyermek és ifjúsági horgászok számára. Az egyesületet működtető emberek a feladatukat társadalmi munkában végzik.

 

 

Az előadás második részében Szikszai Gábor méhész várta a hallgatóság kérdéseit a méhekről, a mézekről. A kérdésekre adott válaszok egyértelműen bizonyították, hogy milyen keveset tudunk ezekről a szorgos állatokról, a méhcsaládok felépítéséről, a mézgyűjtő munkájukról. A méhek a virágokból nektárt és virágport gyűjtenek. A nektárt a kaptárban átalakítják, elpárologtatják belőle a felesleges vizet, mézzé érlelik, és ha kész, vékony viaszréteggel lefedik. A nektár a méhek jutalma, amiért a növények szaporodása érdekében elvégzik a virágok megporzását.
A teljesség nélkül egy pár gondolat a mézről:
A méz a legősibb természetes édesítőszerünk. A méz gyümölcscukrából nem lesz zsír, mert a májban glikogénként raktározódik. A szőlőcukrából sem, mert azt rövidesen elégetik az izmok. A méz gyógyít is, a legjobb természetes antibiotikum. Nyugtat, segíti az elalvást, támogatja a gyenge szívet, védi a májat és fertőtlenít. Ásványi anyagaival pótolja a szervezetben fellépő hiányokat, jó a vérszegénység kezelésére is.
    Egy méh-család 40-50.000 egyedből áll, mely 20-50 kg mézet gyűjt össze évente. Gábor felajánlotta a segítségét, azoknak az embereknek, akik az éves méz-szükségletüket maguk kívánják megtermelni.
Az előadás végén megkóstolhattuk Stinner Ferenc vörösborát és Szikszai Gábor teljes „mézkollekcióját”.

A tavalyi és idei előadások anyagai DVD-n megvásárolhatóak 1.000,-Ft/db áron, mellyel támogatást is nyújt a vásárló az előadásokhoz.

 

---

 

Tájékoztató a harmadik előadásról:

Tóth Tibor előadása.

Az utóbbi években sokféle táplálkozási formával, találkozhattunk, ugyanis egyre többen próbálják elkerülni a mai egészségtelen étkezési szokásokat. A reformkonyha nem más, mint visszatérni a hagyományokhoz. Sajnos észrevétlenül hozzászoktattak bennünket a tömeges, kulturálatlan gyors éttermekben való, káros anyagokkal dúsított ételek fogyasztásához. Másrészt szintén a külföldi érdekeltségű bevásárlóközpontokban kapható, „modern” technológiával készült, minőségileg tudatosan lerontott ételek fogyasztásával csak az elhízást és a méreganyagok felhalmozását segítjük elő szervezetünkben. Miért kell nekünk a mű eperjoghurt, a sok íz fokozó a valódi ízek helyett, miért a sok tartósítószer, térfogatnövelő stb., ha van helyette más is! A mai reformtáplálkozás és a „bio ételek” az évezredek óta jól bevált természetes ízeket és alapanyagokat használják fel, mindennemű mérgező anyag hozzáadása nélkül. Nem is kell olyan messzire visszatekintenünk, hisz még emlékszünk nagyanyáink, dédanyáink friss abrosszal terített asztalára, melyen minden ínycsiklandó étel a háztájiból készült.

Tóth Tibor a Tudó Emberek Iskolájának alapítója saját tapasztalatai alapján, ezekre a gondolatokra hívja fel a figyelmet. Jó példát mutatva embertársainak, feleségével egy tanyán él és gazdálkodik. Maga látja el családját vegyszermentes gyümölcsökkel, zöldségekkel a házi tehén túrójával, otthon kapirgáló tyúkok tojásaival, mangalicák kolbászával. Azért tesz így, mert tudja, hogy a magyar ember számára az őshonos növényekből és állatokból származó vitaminok és nyomelemek szívódnak fel a leghatékonyabban. Hisz évezredek óta ezt fogyasztottuk, genetikailag a szervezetünknek erre van szüksége. Nekünk télen nem banán és narancs volt a kamrában, hanem finom lekvár, aszalt gyümölcs, dió. Higgyük el, sokkal jobb nekünk a mangalica húsa és zsírja, mint a fehér sertésé. A tehéntejből készült táplálék jó, míg a tejporos tej és származékai nem. A stresszben élő nagyüzemi csirke helyett keressünk a környezetünkben, szeretetben és nyugalomban nevelkedő csirkéket. Ha lehet, tanuljunk meg kenyeret sütni, mert a házi kenyérben nemcsak az egészséges tönkölyliszt van, hanem a háziasszony szeretete is, amivel gyúrja a tésztát, készíti az igazi táplálékot szeretteinek. S ha tehetjük, böjtöljünk hetente egy napot testünk méregtelenítése érdekében.

Ha az őseink ily módon cselekedtek, tegyünk így mi is! Ne engedjük, hogy idegen érdekek áldozataiként, a hazug reklámokkal ránk erőltetett, halott anyaggá sűrített kotyvalékok kerüljenek a magyar családok tiszta asztalára! Legyünk büszkék arra, hogy van hiteles ősi magyar kultúránk, melyhez megmaradásunk érdekében annak minden szintjéhez, területéhez, így az íz világához is érdemes visszatérni!

---

Tájékoztató a második előadásról:

Dr.Obrusánszky Borbála betegsége miatt változott az előadó és a téma.

    Czanik Csaba Árpád spirituális író, lovasíjjász, hegymászó, a harkai Kurszán Kende Lovastanya alapítója és vezetője látott vendégül bennünket és válaszolt kérdéseinkre, melyeket kamerával rögzítettünk és az előadás napján lejátszottuk. Csaba mélyen átlátja a magyarság és hagyományőrzés jelentőségét és igyekszik mindezt tovább adni. Napi munkája mellett -mely életforma is egyben- készít filmeket régészekkel, acheológusokkal, külföldön élő tudósokkal is. Hagyományőrzésük a realizmusra épül és nem valami misztikus, megfoghatatlan idealizált elképzelésre.

A lejátszott beszélgetés mély nyomot hagyott mindannyiunkban. Olyan pontos és racionális válaszokat kaptunk, melyek megértésére és feldolgozására idő szükséges sokunk számára. Szóba került a múlt, a jelen és a jövő. Olyan elementáris tudás, erő és mély barátság sugárzik a

beszélgetést végignézőkre a képernyőn keresztül is, hogy közben nem evilági környezetben érezzük magunkat.

 

Az előadáshoz tartozó beszélgetés megtekinthető a www.youtub.com lapon:Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (1/7) - https://www.youtube.com/watch?v=O4sTWLVLTL0
Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (2/7) - https://www.youtube.com/watch?v=CmNgkdLEJrA
Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (3/7) - https://www.youtube.com/watch?v=Kwb58LXWc6M
Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (4/7) - https://www.youtube.com/watch?v=dgfW7ngwnrk

Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (5/7) - https://www.youtube.com/watch?v=JA-LzldigJk

Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (6/7) - https://www.youtube.com/watch?v=hwUSoxpWo3E
Beszélgetés Czanik Csaba Árpáddal (7/7) - https://www.youtube.com/watch?v=dLoXVi326Zw

Czanik Csaba Árpád-ról bővebb információkat a:
www.kurszankende.hu
www.lovasharcos.hu
www.karavankiado.hu
oldalakon lehet találni.
 

---

Tájékoztató az első előadásról:

A 2010-es előadás-sorozatot Dr Tóth Zoltán József nyitotta meg. Előadása két részes, melynek az első részét hallhattuk. Az egy és háromnegyedórás előadását lebilincselő figyelem követte. Olyan összeszedetten, érthetően és logikusan vázolta fel a totális uralomra törő pénzvilág 1200 év alatt lezajló törekvéseit, hogy világosabbá vált napjaink gazdasági válságának igazi oka. Örömmel hallgattuk, hogy a Szent Korona Tan hogyan vetett gátat egészen 1849-ig eme gonosz erő kiteljesedésének. Azt a következtetést is le lehett szűrni, hogy az Aranybulla korunkban is megoldást jelenthene a problémák nagy részére:

(I. p.) Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink bármi időben le ne tartóztassák s el ne nyomják a nemeseket valamely hatalmasnak kedveért, hanem ha előbb megidéztették és törvény rende szerint elmarasztaltattak.
(II. p.) Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségén; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk.
(III. p.) Ha valamely nemes meghalálozik fi nélkül, lányát illesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint rendelkezzék és ha a halál közbejötte miatt nem rendelkezhetik, a hozzá közelebb álló rokonra szálljon; és ha teljességgel semmi nemzetsége nincsen, szálljon a királyra.
(IV. p.) Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni.
(VII. p.) A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék; de a nemesek főben-és birtokbanjáró ügyeit a királynak tudomása nélkül el ne végezhesse.
(VIII. p.) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. p.) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék.
(XXVI. p.) Egész vármegyéket vagy bármely méltóságokat örök birtokul nem adunk.
(XVI. p.) Ezen négy főuron, t. i. a nádor, a bán, a király és királyné udvarbíróin kivül, két méltóságot senki se viselhessen.
(XXIV. p.)Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

Az előadásában a múltat összhangba hozta a jelennel, hangoztatva az Alkotmány-módosítás időszerűségét, a  Szent Korona Tan jogfolytonosságának szükségességét. A jelenleg érvényben lévő Alkotmányunk a Tanácsköztársaságot létrehozó véreskezű gyilkosok eszmeiségén alapul, melyet a hazánkat megszálló sztálini erők újból ránkkényszerítettek 1949-ben.

---